1. Általános narratíva-irányzat
Pro-izraeli alapállás: A cikkek túlnyomó része az izraeli álláspontot erősíti, különösen a biztonsági fenyegetések (pl. Hamász rakétatámadások) és az önvédelem jogának hangsúlyozásával 110.
Palesztin nézőpont marginalizálása: A palesztin civil áldozatokról (pl. iskolabombázás, humanitárius válság) ritkábban, rövidebb terjedelemben számolnak be, gyakran mellékes részletként 37.
Magyar politikai vonatkozások: A cikkek gyakran tükrözik a magyar kormány álláspontját (pl. Orbán vagy Menczer Tamás pro-izraeli nyilatkozatai), és kritizálják az Izrael-ellenes magyar politikusokat (pl. Gyöngyösi Márton a Hamász "támogatójaként") 511.
2. Kulcsszavak és fogalmi torzítás
| Fogalom | Origo.hu használata | Semleges alternatíva |
|---|---|---|
| Hamász | "terroristák", "terrorszervezet" | "fegyveres csoport", "militáns szervezet" |
| Gázai háború (2023) | "önvédelem", "terrorizmus elleni küzdelem" | "izraeli hadműveletek" |
| Izraeli akciók | "vakmerő akció" (pozitív konnotáció) 4 | "katonai beavatkozás" |
| Palesztin ellenállás | "merényletek", "brutális támadás" | "fegyveres ellenállás" |
3. Témakezelés egyensúlyhiányai
Izraeli narratíva dominancia:
A cikkek ~80%-a az izraeli szemszögből tárgyalja a konfliktust, például a Hamász 2023-as októberi támadását "brutális terrornak" nevezik, az izraeli válaszokat pedig "jogos önvédelemnek" 57.
Gyakoriak az izraeli kormányforrások (pl. Netanjahu) idézetei független ellenpontok nélkül 1011.
Palesztin nézőpont hiánya:
A palesztin szenvedés (pl. 2024-es gázai éhínség) csak háttérsztoriként jelenik meg 7.
Palesztin szóvivők vagy civilek szinte soha nem kapnak szócsatornát 6.
Kivételek: A tűzszüneti megállapodásoknál (2025) a palesztin foglyok felszabadítását részletezik, de a kontextus az izraeli túszok kiemelésével kerül bemutatásra 7.
4. Időszerű események torzítása
2023-as háború:
Az október 7-ei Hamász-támadás azonnali főhír, az izraeli válasz (pl. Gáza bombázása) csak napokkal később kerül részletes leírásra 510.
Az ICJ "genocídium"-per Izrael ellen nem kapott kiemelt figyelmet 7.
2025-ös tűzszünet:
A megállapodást "történelmi lépésként" értékelik, de a Hamász pozícióját "terrorista zsarolásként" jellemzik 7.
Trump szerepét aktívan pozitív színben tüntetik fel ("Trump tette meg, amit Biden nem tudott") 711.
5. Történelmi kontextus hiánya
A Nakba (1948) vagy az 1967-es megszállás témája szinte sosem kerül elő, kivéve Jeruzsálem státuszáról szóló cikkekben, ahol semlegesen "vitatott területként" hivatkoznak rá 6.
A konfliktus gyökereit leegyszerűsítve a "palesztin terrorizmus vs. izraeli önvédelem" narratívába foglalják 910.
A palesztin nemzeti identitás (pl. történelmi kapcsolat a földdel) nem kerül bemutatásra 11.
6. Szakértői vélemények szelektív választása
Nógrádi György rendszeresen megjelenik, aki az izraeli biztonsági érdekeket hangsúlyozza és Iránt tünteti fel fő fenyegetésként 911.
Ellenzői vélemények hiánya: A nemzetközi emberjogi szervezetek (pl. Amnesty) vagy palesztin szakértők véleménye nem jelenik meg 7.
Összefoglaló: Az origo.hu narratívájának fő jellemzői
Pro-izraeli politikai igazodás: Nyílt pártolás az izraeli álláspont mellett, a magyar kormányzat nézeteivel összhangban 510.
Aszimmetrikus témafeldolgozás: Az izraeli áldozatok és biztonság előtérbe helyezése, a palesztin szenvedés marginalizálása vagy trivializálása.
Szókincs torzítás: A "terrorizmus", "önvédelem" fogalmak egyoldalú használata, míg a "megszállás" vagy "apartheid" kerülése 611.
Nemzetközi politika központúsága: Kiemelten szerepelnek az USA (különösen Trump) és az arab országok szerepe, de a történelmi kontextus nélkül 711.
✋ Kritikus megjegyzés: Az origo.hu nem nyújt kiegyensúlyozott képet. Bár a nemzetközi diplomáciai folyamatok részletesebb bemutatásával több árnyaltságot kínál a hirado.hu-nál, a palesztin nézőpont hiánya, a szóhasználati torzítások és a történelmi gyökerek elhallgatása politikai narratíva szolgálatát jelzi.
Felesleges kormányzati propagandaoldalak munkáját vizsgálni, mert ezek azt mondják, amit a politikus gazdáik elvárnak tőlük, és amiért a lopott közpénzeket is kapják. Mintha prostituáltak teljesítményét méricskélné az ember, miközben világos, hogy azt csinálják, azt terjesztik, amit kérnek tőlük, és azt kérik tőlük, ami a használóiknak valamilyen megfontolásból, főleg a hatalom szempontjából kedves. Ennyi. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy azok a szerkesztőségek, amik állítólag a piacból, vagy az olvasóik meg filantrópok adományaiból élnek, és elvileg szabadon dolgoznak, náluk miért billen a mérleg nyelve mindig egy agresszív, megszálló, elnyomó, telepes-gyarmati, apartheidista, tehát idejétmúlt, meghaladott, utálatos ország és berendezkedése oldalára. Az egy dolog, hogy a nyugati médiavállalatok anyagait dolgozzák fel, amik szintén elfogultak a közel-keleti telepes projekt irányába, leginkább az elitjük, a tulajdonosaik meg a politikai osztályuk révén, de hogy még náluk is jobban ferdítik/maszatolják/elhallgatják/meghazudtolják a dolgokat a Telexnél vagy a 24-nél, az vagy arra megy vissza, hogy a telepes projekt illetékes szervei, itthoni csápjai dirigálják a munkát, fizetség vagy fenyegetés, akár öncenzúra útján, vagy maguk a médiamunkások azok, akik személyesen elfogultak, mert valamiképp kötődnek ehhez az Izrael nevű projekthez, valószínűleg viszont mindkettő közrejátszik. De igazából ez sem annyira érdekes, mint maga a korszak, amiben vagyunk: ahol Izrael és vezetése 5 hónappal ezelőtt ország-világ előtt bejelentette Gáza kiéheztetését, ma pedig ugyanezek harsogják bele mindenki arcába, hogy nincs éhezés, tehát amit ők hónapokkal ezelőtt nyíltan bejelentettek, az nincs, vagy ha akad is bármi probléma, az a Hamász hibája – és mindezek után léteznek még emberek, sőt országvezetők, akik hitelt adnak egy ilyen országnak és vezetésének. Ez már nem tényeken túli világ, hanem a képtelen, infantilis hazugságokban vergődés korszaka.